Jubiláló postáink
225 éve nyílt postaállomás Garán
- 2011. június 10. péntek
225 éve, 1786-ban nyitottak postaállomást a Bács-Kiskun megyei Garán. Ebből az alkalomból - a falunapok nyitó rendezvényeként - emlékünnepséget és kiállítást rendeztek 2011. június 10-én a helyi posta dolgozói, a Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány szakmai támogatásával.
Az ünnepségen több mint kétszázan voltak jelen: a falu apraja-nagyja és vezetői, a helyi posta egykori és jelenlegi dolgozói, postavezetők Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyéből, a szegedi területi igazgatóság vezetője és a Dél-Alföldi Postatörténeti Alapítvány aktivistái, az ünnepség helyi támogatói és sokan mások.
Garán az első postaállomás akkor létesült, amikor vonat még nem volt, csak lovas postakocsik közlekedtek, s lóváltó állomásként üzemelt. A mai értelemben vett postahivatalt a vasúti közlekedés megindulásakor a vasútállomás épületében nyitották 1895-ben. A jelenlegi postaépületet 20 évvel ezelőtt építették, három kézbesítőnek, három belső dolgozónak, valamint egy mozgó postásnak ad munkát. 
Az ünnepség résztvevőit Szabó Józsefné, a posta jelenlegi vezetője köszöntötte, majd Széllné Tóth Ibolya, a Magyar Posta Szegedi Területi Igazgatóságának igazgatója mondott ünnepi beszédet. Visszatekintett a magyar postahálózat fejlődésére, a garai postaállomás létrejöttének körülményeire, majd a posta jelenlegi helyzetéről beszélt. Hangsúlyozta: a posta nem fog kivonulni Garáról, mindig is a lakosságot szolgálta, ezután is azt fogja tenni. Igaz, 2013-tól teljes lesz a verseny a hazai postai szolgáltatásokban is, a garaiak azonban a továbbiakban is számíthatnak a Magyar Postára. A posta vezetésének az a célja, hogy a hagyományos szolgáltatások korszerűsítése mellett újabb pénzügyi, befektetési, biztosítási és egyéb szolgáltatásokat kínáljanak, és piacvezető pozícióban maradjanak azután is, hogy a versenyhelyzet teljessé válik.
Faa Béla, Gara polgármestere köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy akármilyen technikai fejlődés jön, az emberek között a postás, mint kapocs, megmarad. Bárminél többet ér az élőszó, egy mosoly. Ahogy Kodály Zoltán is mondta: két ember között a legrövidebb út a mosoly. Ez örök igazság és a postások munkájában rengeteget jelent. 
A szervezők meghívták azokat is, akik egykor kapcsolatban álltak a postával. Dániel József édesapja 1939-48-ig volt a garai posta vezetője. A Garáról elszármazott, nyugalmazott főiskolai tanár személyes gyermekkori emlékeit idézte fel az ünnepségen.
A garai diákok versekkel, furulyaszámokkal, magyar, bunyevác és német néptánccal köszöntötték a falubelieket és a postásokat.
A posta közönségterében kiállítás nyílt, amit a Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány ajánlott fel. A tablókon a magyar királyi posta története elevenedett meg, amit garai és bajai postatörténeti emlékek egészítettek ki, valamint Kass János Kossuth-díjas grafikusművész bélyegeit láthatta a közönség. A kiállítás június 17-ig volt megtekinthető.
Széllné Tóth Ibolya, szegedi területi postaigazgató ünnepi köszöntője
Tisztelt Polgármester Úr!
Hölgyeim és Uraim!
Nagy öröm számomra, hogy ezen a szép napon együtt ünnepelhe-tek Önökkel!
Polgármester úrnak köszönöm, hogy a falunapi rendezvénysorozat eseményei közé a garai posta jubileumának megünneplését is fel-vették! A postások ünnepe így az egész falu ünnepévé válik.
De valójában mit is ünneplünk ma?
Azt, hogy az Önök települése 225 évvel ezelőtt kapcsolódott be a hazai postahálózatba. 225 éve, 1786-ban nyílt meg ugyanis a Ha-las – Mélykút – Baja - Zombor postaút, aminek egyik állomáshelye itt volt, Garán. Bár a mai értelemben vett postahivatal csak bő száz évvel később nyitotta meg kapuit, a posta itteni jelenlétét joggal számítjuk 1786-tól.
A község rangját emeli, hogy itt már 225 évvel ezelőtt postaállomás létezett. Méltán lehetnek rá büszkék a falu lakói és az itt dolgozó postások.
Örülök, hogy a Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány kezdeménye-zésére úgy döntöttek, megünneplik ezt a jeles évfordulót! Köszönöm ehhez a polgármester úr támogatását, a helyi vállalkozók segítőkészségét és a falu jelenlévő lakosainak megtisztelő érdeklődését!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Képzeljék el, hogy azok számára, akik 225 évvel ezelőtt itt éltek Garán, mekkora esemény lehetett, amikor a település határában először harsant fel a postakürt hangja, majd pedig a postakocsi a lóváltó állomásnál megállt, hogy a fáradt lovakat újakra cseréljék, a kocsi hajtója és utasai pedig rövid időre megpihenjenek!
De mik is voltak ennek az eseménynek a történelmi előzményei?
A posta nagy múltra visszatekintő hírközlő, üzenetközvetítő szer-vezet. Több mint kétezer éve létezik a világban. Jól szervezett postahálózat az emberiség történetében először az egyiptomi, majd a római birodalom területén működött. A posta szót például a rómaiaktól vette át a világ.
Itt, a Kárpát-medencében később, lassabban alakult ki a postaháló-zat.
Évszázadok teltek el István király lovas hírnökeitől az országot be-hálózó postautak és postaállomások létrejöttéig. Fokozatosan ala-kult ki a rendszeres levél-, csomag- és pénzszállítás. Mátyás király volt az első, aki a 15. században személy- és csomagszállításra kocsipostát állíttatott fel. Ehhez a Kocs községben gyártott könnyű és gyors utazószekeret használták. Innen terjedt el nálunk és sok európai nyelvben is a kocsi szó.
A török hódoltság idején Szeged és Buda között a szultáni udvar postai küldeményeit szegedi marhakereskedők hozták-vitték, mert a vízjárta, nádas-mocsaras Alföldön ők ismerték a járható uta-kat. Itt, az Alföldön a megfelelő utak és a biztonság hiánya sokáig gátolta a postajáratok beindítását.
A Duna-Tisza közén a Habsburg császárok a törökök kiűzése után fokozatosan építették ki a postahálózatot. A Buda – Kecskemét - Szeged közti postajárat például Lipót császár parancsára 1696-ban indult.
Mária Terézia idején, az 1700-as évek közepétől, a legfőbb posta-utakon menetrend szerint közlekedő - utasokat, pénzt és csomago-kat szállító – postakocsik jártak. Ezeket delizsánsznak hívták. Érkezésüket postakürttel jelezték. Az utasok postaállomásokon pihentek meg, ha kellett, ott töltve az éjszakát is, hiszen az utazás a távoli végpontok között több napig tartott.
Budáról például a postakocsi vasárnap reggel indult Bécsbe, és kedden délben ért oda. Bécs és Buda között hetenként, Bécs-Temesvár-Nagyszeben útvonalon négyhetenként járt postakocsi. Budáról Szegedre két nap, Temesvárra három, Nagyszebenbe hat nap alatt ért oda a postajárat.
Az 1700-as évek végén újabb postautak nyíltak a Duna-Tisza kö-zén. Budáról Halasig 1779-ben indult posta. Garát 1786-ban érte el az a postaút, ami Halas után Mélykutat, Baját érintve, Garán keresztül vezetett Zombor felé és vissza. Így létesült itt 225 évvel ezelőtt postaállomás.
Azóta nagyot változott a világ és benne a posta is!
Garának 1895-től van mai értelemben vett postahivatala, ami teljes körű postai szolgáltatást nyújt. A hivatal 1911-ben kapott távíró-berendezést, a telefonszolgáltatást pedig 1914-ben vezették be.
Hölgyeim és Uraim!
A garai posta utóbbi száz évén nyomot hagytak a történelem viha-rai. Az első világháború után a község – a postával együtt - szerb fennhatóság alá tartozott, 1921-ben került vissza Magyarország-hoz.
Az első világháború előtt az itteni postahivatalt a temesvári posta-igazgatóság irányította. 1921-től a szegedi, 1945-ben a pécsi, utá-na 2003-ig ismét a szegedi igazgatóság látta el az irányítást. 2004-ben a debreceni székhelyű Kelet-Magyarországi Területi Igazgató-ság vette át a felügyeletet, 2011 januárjától pedig újra a Szegedi Postaigazgatóság hatáskörébe tartozik. Ezeket a változásokat ré-gebben a történelem eseményei, az utóbbi években pedig a Posta szervezeti változásai hozták magukkal.
Egy bizonyos: az itteni postások mindig odaadással szolgálták e nagy múltú, több nemzetiségű falu lakosságát.
Köszönettel és hálával tartozunk mindazoknak, akik az elmúlt 225 évben postásként szolgáltak itt, Garán. Sajnos, sokuknak a nevét sem tudjuk, főként az első száz évből. A második száz évről sze-rencsére több adat maradt fenn. Ismerjük például a postamesterek, postavezetők személyét. Tudjuk, hogy az 1895-ben megnyitott pos-tahivatal vezetését Erdélyi Lajosné postamester 1905-ben adta át özv. Szalay Dezsőnének. 1936-’39 között Kovács István, ’39-’49 között pedig Dániel József volt az itteni postamester. 1949-’82 kö-zött Csató Sándor, ’82-’91 között Pokorni Istvánné töltötte be a hi-vatalvezetői posztot. 1991-től Szabó Józsefné látja el a postavezetés szép és felelősségteljes feladatát.
Hölgyeim és Uraim!
A Magyar Postának nemcsak a múltja érdekes, de izgalmas a jele-ne és a jövője is.
A posta behálózza az országot, jelen van a legkisebb településen is. Az egész világgal és egymással kapcsolja össze ma is az embereket, vállalkozásokat, intézményeket. A Magyar Postából 21 évvel ezelőtt kivált a telefonszolgáltatás és a rádió-televízió műsorszórás. Ennek ellenére jelenleg is az ország legtöbb munkavállalót foglalkoztató cége vagyunk. Több mint 35 ezer dolgozónk van. Ezen belül 10 ezer kézbesítő gondoskodik arról, hogy a küldemények nap mint nap célba érjenek. Felmérések szerint a lakosság bizalmi rangsorában a postások állnak a második helyen. Csak a tűzoltók előznek meg bennünket. Márkaértékét tekintve a Magyar Posta ötödik a hazai cégek között. Az utóbbi években rangos nemzetközi elismeréseket is kaptunk.
A közismert levél-, pénz- és csomagszolgáltatások mellett korszerű banki, befektetési és biztosítási lehetőségeket kínálunk. Sokat kor-szerűsödtek a hagyományos szolgáltatásaink is.
Saját bevételeinkből tartjuk fenn magunkat, nem szorulunk állami támogatásra. Bevételeink többségét éles versenyhelyzetben ter-meljük meg. Ez a jövőben még inkább így lesz. 2013-ban ugyanis teljesen szabaddá válik a verseny a postai szolgáltatások terén. A levélközvetítésben ma még meglévő, államilag fenntartott utolsó előnyünk is megszűnik.
Legfőbb célunk, hogy a lakosság által megszokott szolgáltatási ágakban a Magyar Posta 2013 után is piacvezető maradjon. A tár-saság ezért nemrég megújította a stratégiáját, aminek eredménye-ként a jövőben a tovább korszerűsödő hagyományos szolgáltatások mellett új szolgáltatásokkal is jelentkezni fogunk.
Nem vonulunk ki a legkisebb falvakból sem! A Magyar Posta mindig is a lakosságot szolgálta, és ezt teszi a jövőben is. Közvetlenül, helyben, mindenki által elérhetően, megfizethető áron!
A posta örök - de úgy, hogy örökké változik. Változik a korral, a technikai feltételekkel, a társadalmi igényekkel. A változások ellenére ránk hosszú távon lehet számítani. Itt, Garán is!
Hölgyeim és Uraim!
Miközben gondolatban már a jövőt fürkésszük, büszkeséggel és örömmel tekintünk vissza a múltra is. Ahogy tesszük ezt ma is.
A Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány egy érdekes kiállítást hozott el Önökhöz, ami június 17-ig lesz látható. A kiállítás egyik fele a magyar posta történetéről ad rövid áttekintést. Ezt a garai kollégáink helyi vonatkozású dokumentumokkal és fotókkal egészítették ki. A kiállítás másik fele ízelítőt ad Kass János, Kossuth-díjas grafikusművész bélyegterveiből és bélyegeiből. A szegedi születésű, tavaly elhunyt mester tervei alapján a Magyar Posta 50 témakörben 88 bélyeget és bélyegblokkot adott ki. Ebből a gazdag bélyegtervezői életműből láthatnak Önök most egy válogatást.
Kérem, fogadják szeretettel, és nézegessék majd érdeklődéssel a kiállítást!
A 225 éves postatörténeti évforduló alkalmából minden jót kívánok a község lakosságának, a falu vezetőinek, az itteni postás dolgo-zóknak! Megköszönöm az ünnepség szervezőinek áldozatos mun-káját!
Mindannyiuknak jó egészséget és sok sikert kívánok a következő évtizedekben is!
Köszönöm a figyelmüket!
FOTÓGALÉRIA
A BAJAI TV TUDÓSÍTÁSAI
Gara posta dolgozói 2011. június 10-én
Balról jobbra:
Sibalinné Kulik Ágnes pénzforgalmi ügyintéző, Komjáti Sándorné küldeményfelvevő,
Komjáti Sándor egyesített kézbesítő, Mácsainé Hegedűs Mária egyesített kézbesítő,
Szabó Józsefné postavezető
A postatörténeti ünnepség helyi támogatói:
Cseke Lázár vállalkozó
Csobolya István vállalkozó
Dunahorizont Zrt.
Garai Épített Örökség Megőrzéséért Alapítvány
Garai Pékség
Molnárné Röckl Janka vállalkozó
Murinyi Tibor gazdálkodó
Mustang Center Kft.
Polgármesteri Hivatal, Gara
Röckl János vállalkozó
Rutterschmidt Mátyás gazdálkodó
Takács István gazdálkodó