Miről mesélnek a bélyegek?

Budapest, 2013. szeptember 17. – A Rádió Orient vendége volt ezen a napon Csegezi Tamásné, a Magyar Posta bélyegszakértője, aki mesélt a postai papírcsodák múltjáról és jelenéről.

 

A beszélgetés szerkesztett szövege

Forrás: orientpress.hu/118786

 

A Black Penny-vel kezdődött

Csegeziné a kezdetektől ismertette a bélyegtörténelmet: az 1840-es angol postareform vezette be az első bélyeget, a Viktória királynőt ábrázoló Penny Black-et, elismervényként jelezve a postai szolgáltatásért esedékes díj kifizetését. Ezt kezdetben a címzettnek kellett állnia, amíg Sir Rowland Hill kezdeményezésére a feladáskor került sor az esedékes díj kifizetésére. Tíz év kellett, hogy világszerte elterjedjen a bélyeghasználat, hazánk postaigazgatása a Kiegyezés után 1867-től rendelkezett önálló bélyeg-kibocsátási joggal, de első bélyegeink – alkalmas nyomda hiánya miatt – ekkor még Bécsben készültek. A hazai gyártás csak 1871-ben indult meg.

Vörös háromkrajcáros – 42 millióért

A bélyegek értékét sok tényező határozza meg: névértéküket megőrzik, az 1946. augusztus 1. után kiadott magyar bélyegek postai bérmentesítésre használhatók ma is. A filatéliai értékképzésben szerepet játszik a példányszám, ma 5000-től akár több milliós példányszámig zajlik a kibocsátás, de számít az alkalmazott nyomdatechnológia és a különleges vonások is. A bélyeg kora sem elhanyagolható: „az első bélyegek papírrégiségként foghatók fel” – mondta el Csegezi Tamásné, a Magyar Posta szakértője. A Posta gyűjteménye nemrég egy vörös háromkrajcáros bélyeggel gyarapodott: a réznyomatos régiség 42 millió forintotért cserélt gazdát.

A magyar bélyegek kulturális névjegyként az ország történelmét, hagyományát, értékeit közvetítik; a tematika kialakítását a Posta tanácsadó testület segítségével folytatja, törekszenek minél újszerűbb témákat, vagy a korábbiakat időszerűen, évfordulóhoz kötve feldolgozni. Bármely grafikus pályázhat bélyegtervező munkára, általában 3-4 művészt kérnek fel egy-egy téma kidolgozására. Munkájukat , a művészeti zsűri döntéselőkészítő hatáskörrel véleményezi, a végső szó azonban a vezérigazgatóé. A tervezéstől a forgalomba bocsátásig tartó folyamat általában sokáig, 8-9 hónapig s elhúzódik.

3D, hologram, UV-fény

„Az ezredfordulón a Magyar Posta változtatott, felvette a lépést a világtrenddel, innovatívabbá tette ezt a tevékenységi kört” – nyilatkozta a szakértő. Csegeziné palackba zárt szellemekhez hasonlította bélyegeket, amik aprócska méretük ellenére nagy tudásanyagot tömörítenek, s néhány példát is hozott a bélyegvilág sokoldalúságára: az 1999-es, teljes napfogyatkozás témájára készült bélyeg elmondása szerint máig az első bélyegblokk, amelynek névértéke azonos a kibocsátás évszámával. Erre a bélyegre diffrakciós fólianyomtatással a napfogyatkozás teljességi sávja került, valamint UV-fényben azon vörösben izzó népi napábrázolások – négyszirmú virágmotívumok – láthatók.

A 2000-es év témájára készült kiadványon hasonló módon elrejtve 57 magyar matematikus nevét írták fel – illetve további érdekesség azon a hologrammal készült Gábor Dénes-portré, ami elforgatva a holografikus kép kialakulásának elvét mutatja be. A 2001-es évben jelent meg az első 24 karátos aranyfólia nyomtatással és dombornyomással készült bélyegblokk, melynek fő motívuma a Szent Korona, de UV fényben megtalálhatjuk rajta megkoronázott királyaink névsorát is -sorolta a közelmúlt érdekességeit a filatéliai szakértő.

Zenélő bélyegek

Az idei év különlegességeként Csegezi Tamásné a 3D-s technológiával készült bélyegeket említette, melyek a zsámbéki Lámpamúzeum és fertőrákosi Kalcitkristály Múzeum egy-egy darabját ábrázolják. 2013 emellett Verdi és Wagner bicentenáriumi év, megjelentek az első QR-kódos bélyegkisívek is a témára: az okos bélyeg okostelefonnal párosítva az Operaház honlapjára navigál, s így az ünnep alkalmából közzétett írott és hanganyagok válnak hozzáférhetővé.

Korai temetni

A bélyeggyűjtés hazai fénykorát a 1960-as, 1970-es évek jelentették, akkor mintegy 100 000 gyűjtőt tartottak számon; mára ez a szám néhány ezerre csökkent. „Nem kedvez a bélyeggyűjtésnek a felgyorsult világ”- vélekedett a szakértő, hozzátéve azért, hogy korai lenne még temetni a bélyeget, hiszen az ma is tanít, nevel és szórakoztat: egyedi módon közvetít kulturát, gyűjtése pedig rendszerezésre, értékőrzésre tanít, gondosságot, tervezést, utánajárást kíván. A gyűjtők akár egy hírlapra, az új postabélyegekre is előfizethetnek, a Posta egyéni igényekre tekintettel foglalkozik az ügyfelekkel. Interneten és személyesen egyaránt vásárolhatunk, az Üllői úton található Filaposta teljes kínálattal bír.

13 millió bélyeg a Hársfa utcában

A hazai Bélyegmúzeum világ egyik legnagyobb gyűjteménye, közel 14 milliós gyűjteményéből 500 ezernél is több kiállított bélyeggel invitálja világ körüli utazásra látogatóit. 1930 óta működik a múzeum, mely anyagát az Egyetemes Postaegyesület rendelkezésének köszönheti. „Nincs az életvitelünknek olyan területe, amiről ne jelent volna meg bélyeg” – jelentette ki a filatéliai igazgató. Bármilyen tantárgy keretében lehet iskolai órákat tartani a múzeumban. A Meseposta, amely a MamutII üzletközpontban található, a legkisebbeket szólítja meg, rendezvényeket, csoportos foglalkozásokat lehet szervezni, postás ruhával, postai témájú játékokkal várják a gyerekeket.

OrientPress Hírügynökség

Kép: Magyar Posta

Forrás: Orient Press hírügynökség

—————————————————————————————-

Prezentáció: 
Különleges megoldások a magyar bélyegkibocsátásban
Csegezi Tamásné, a Magyar Posta Zrt. Filatéliai igazgatója
PSZE Szakmai Nap, Pécs, 2010. március 19.