150 éves postáját ünnepelte Kecel város – Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány

Kecel, 2019. június 22. – 150 éves a posta Kecelen. A jeles évfordulót a Múzeumok Éjszakája program keretében a Városi Múzeumban posta- és bélyegtörténeti kiállítással ünnepelték a város lakói.

Az 1867-es kiegyezésnek köszönhetően a magyarországi postahálózat kivált az osztrák császári posta szervezetéből, és Magyar Királyi Posta néven önálló nemzeti közszolgáltatóvá alakult. Az ezt követő években a királyi Magyarország területén sok új posta nyílt. Ezek közé tartozott a keceli postamesterség is, ami 1869 elején kezdte meg a szolgáltatást.

A kiállítás plakátja

Alkalmi bélyegző

Kiállítás

A kiállítás törzsanyaga a Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány, valamint Kiss Csaba, a MABEOSZ Bács-Kiskun megyei elnöke gyűjteményéből és a keceli posta dolgozói által feltárt emlékekből állt össze.

Áttekintést ad a magyar posta és a magyar bélyegkiadás történetéről, bemutatja Kass János, Kossuth-díjas grafikusművész bélyegterveit és bélyegeit, valamint helyi gyűjtők postatörténeti kincseit: a keceli posta múltját felidéző dokumentumokat, nyomtatványokat, egykori és mai postavezetők, postások arcképeit, fotóit.

A városi önkormányzat tavasszal gyermekrajz-pályázatot írt ki óvodások és iskolások részére, amire sok gyermek készített rajzot arról, milyennek látja a postát és a postásokat. A diákok bélyegterveket is rajzolhattak. A kiállítás üde színfoltja a rengeteg, jól sikerült gyerekrajz.

A közönség a kiállításon régi távközlési eszközöket is megtekinthet, például egy zsinóros, kézi kapcsolású kis LB telefonközpontot, megcsodálhat továbbá 1924-ben, 1935-ben és 1955-ben készült telefonkészülékeket, megnézheti, hogyan működik az egykori keceli crossbar-telefonközpont egyik automata kapcsológépe, amit Szvetlik Kálmán, kiskunhalasi távközlési szakember varázsolt önműködő kiállítási bemutatóeszközzé.

A kiállítás július közepéig lesz látható a Kecel Városi Múzeumban.

A kiállítás megnyitása

A megnyitón megjelent közel száz érdeklődő nagy tapssal jutalmazta azt a két kislányt, aki Matos Maja keceli pedagógus postásokról szóló két szellemes, kedves versét adta elő. Benyák Ferenc múzeumigazgató köszöntötte a megjelenteket, majd Haszilló Ferenc polgármester mondott köszöntőt, amiben elismeréssel szólt a helyi postásokról. Ötvös Tamás, a Magyar Posta Zrt. Kelet-Magyarországi Területi Igazgatóságának értékesítési osztályvezetője a Magyar Posta múltjából idézett fel kiemelkedő teljesítményeket és jelentős személyiségeket, illetve a 150 év alatt Kecelen szolgálatot teljesítő postamesterek és postavezetők névsorának felsorolásával tisztelgett a helybeli postás elődök emléke előtt. Lovászi József, a DAPTA kuratóriumának titkára a keceli posta másfél évszázados fejlődésének főbb állomásait sorolta fel, majd a jubileumi kiállítás látnivalóiról mondott bevezetőt. A közönség a megnyitó után nagy érdeklődéssel tekintette meg a kiállítást.

A keceli posta története dióhéjban

[Forrás: Koszta Sándor: A keceli posta. Thorma János Múzeum, Halasi Múzeum Alapítvány, Kecel-Kiskunhalas, 2002. 96 oldal]

Postanyitás és a Kölln-házaspár

Az első keceli postamester Kölln Mátyás, a katolikus egyház kántortanítója volt. Postamesteri kinevezése már 1868 novemberében megtörtént, de a posta megnyitását csak 1869. február 14-én tette közzé a Magyar Királyi Posta közlönye. A postamesterség a kántorlakásban működött. Kölln Mátyás halála után a felesége, Kölln Mátyásné, született Kovács Anna lett a postamester.

A küldemények szállítását Kecel és Kiskőrös között kezdetben kocsiküldönccel oldották meg. 1883-ban azonban megnyílt a Budapest-Szabadka vasútvonal és annak Kiskőrös-Kalocsa közti szárnyvonala, a postaanyag ezt követően vasúton érkezett a keceli állomásra, ahonnan helybeli lovas kocsival szállították a postamesterséghez.

A Schindler-Szántó család

1891-ben Schindler Mihályné, született Goldner Eszter Mária lett a keceli postamester. Rajta kívül egy kezelő, egy kézbesítő és egy szállító alkotta a posta személyzetét. A kezelő a postamesternő férje, Schindler Mihály volt. A férj 1909-ben Szántóra változtatta a családi nevét, ettől fogva Schindler Mihályné postamesternő a hivatalos iratokban, névjegyzékekben Szántó Mihályné néven szerepelt.

1903-ban távíróvonalat építettek ki a keceli vasútállomás és a postamesterség között, és távírókészüléket telepítettek a postán.

Az első világháború idején, majd azt követően az 1920-as évekig a Schindler-Szántó házaspár két lánya – Margit és Ilona – is a postán dolgozott, méghozzá képesítéssel rendelkező postakiadóként és kezelőként.

1927-ben a vasútállomásról a meglévő távíróoszlopokra újabb légvezetéket húztak ki, és a postán manuális kezelésű LB távbeszélőközpontot szereltek fel, ami maximum 30 előfizetői állomás kiszolgálására volt alkalmas. A telefonközpontnak kezdetben 21 előfizetője volt.

Bóka István postamester

Szántó Mihályné 1927-ben nyugdíjba vonult, 1928-tól Bóka Istvánt nevezték ki postamesternek. A posta Szántóék lakásából átköltözött a Bókáék tulajdonában álló, Zsubori-féle szatócsbolt szűkös épületébe, ahonnan két év múlva egy nagyobb, tágasabb épületbe vitték át, a mai Dózsa György u. 2. szám alá.

1944. október 29-én a szovjet csapatok közeledtével a visszavonuló magyar katonaság leszerelte a távbeszélőközpontot, távírdát, és a felszerelést a személyzettel együtt teherautón elvitték a településről. A postamester fia így emlékezett vissza erre: „apám 1944 októberében, a visszavonuló magyar csapatokkal, Ludányi ezredes pisztolyának kényszerítő hatására hagyta el a hivatalt. A Postaügyi Minisztériumban adta át a postát, majd Bicskére helyezték”. A keceli postát 1945. január 8-án nyitották meg újra. Ekkor Séger Richárd volt a postamester-helyettes.

Az 1945 utáni évtized

1946 elején Séger Richárdot nevezték ki a hivatal vezetőjének. Ő délvidéki menekült volt. Bóka István visszatért Kecelre, 1946 őszén visszahelyezték állásába, Séger Richárd pedig Izsákon lett postamester. Bóka 1949 őszén rokkantnyugdíjba kényszerült. Ezután másfél évig megbízott postamesterek követték egymást: Tamás Eszter, Maráz Vilmos, Ferró Borbála, Paplanos Ferenc.

1951 nyarán végül Sági Jánost nevezték ki hivatalvezetőnek. Az ő idejében, 1952 tavaszán költözött a posta a mai helyére, a Szabadság tér-József Attila utca sarkán lévő, L-alakú épületbe. Az épületet beköltözés előtt átalakították, villanyvilágítást és 50-es LB telefonközpontot kapott.

A Kurin-házaspár

1955 júliusában Kurin János vette át a keceli postahivatal vezetését, felesége ugyanott postavezető-helyettes lett. Korábban mind a ketten végigjárták a postás szakma különféle munkaköreit – és a fél országot, 1950 előtt dolgoztak postamesterként is.

Kurin János hivatalvezetői idejére esett a Kiskőrös-Kalocsa vasúti mozgóposta-járat megszűnése és a Kiskőrös-Baja gépkocsijárat beindítása. Kiskőrösre továbbra is vasúton érkezett a postaanyag az éjszakai postavonattal. Onnan gépkocsijárat terítette az útba eső településekre. Kecelre 5.20 órakor érkezett az egyesített zárlat. A másik változás, hogy a keceli posta LB 50-es telefonközpontját 100-asra cserélték. A telefonközpont dolgozói munkanapokon 8-18, munkaszüneti napokon pedig 8-10 óra között fogadták a hívásokat és kapcsolták a hívott előfizetőt. A következő nagyobb változást a postai irányítószámok országos bevezetése jelentette 1973-ban. A Kurin-házaspár 1975 december végén vonult nyugdíjba.

Schindler János és felesége

1976. január 2-án a fiatal Schindler Jánost nevezték ki a keceli postahivatal vezetőjének. A postán ekkor a hivatalvezető mellett 7 tisztviselő, 8 kézbesítő és 1 takarító dolgozott. A posta erős forgalmat bonyolított. Új feladat volt a postavezető és érintett dolgozók számára 1977-ben a külterületi támpontos kézbesítésre történő átállás, valamint a postaépület felújítása. A régi LB 100-as telefonközpontot CB 240-esre cserélték, ami korszerűbb volt, mint a korábbi LB-rendszerű. Az előfizetők száma végre emelkedhetett, de a telefonközpont működési ideje nem változott, ugyanolyan korlátozott maradt.

A következő években Schindler János vezetésével a keceli posta kollektívája kiemelkedő sikereket ért el: magas minőségű szakmai munkájukért 1977-85 között minden évben elnyerték a Kiváló Hivatal címet. Közben Schindler Jánost Kecskemétre helyezték, ezért két évig, 1982-83-ban Kling Jánosné vezette a postát, mígnem Schindler János 1983-ban visszatért a postavezetői posztra.

1981-től tovább bővült a telefon-előfizetők száma, és immár a kapcsolási idő is kibővült a hét minden napján 7-21 óráig. 1982-től éjjel is, vagyis a nap 24 órájában lehetett telefonálni. 1984-ben új épületszárny készült a távbeszélőközpont számára, ahová egy 500-as CB-központot szereltek fel. 1985 első felében már 400-at meghaladta a telefon-előfizetők száma.

1985-ben Schindler Jánost választották Kecel tanácselnökének. Április 1-jével a feleségét, Schindler Jánosné, született Hlavati Margitot nevezték ki postavezetőnek, aki akkor már 14 éve dolgozott a postán, és nagyon jól ismerte annak működését.

1986-87-ben a korábbi CB-központ épülete mellett felhúzták az új automata (Crossbar) telefonközpont épületét. A szerelés 1988 tavaszán zajlott. Az átadás 1988. május 13-án reggel 7 órakor történt meg. Ettől a pillanattól kezdve nem volt szükség zsinórokkal végzett kézi kapcsolásra, a hívás-kapcsolás-bontás automatikusan történt, egyelőre csak belföldi viszonylatban. Egy év múlva már a nemzetközi távhívás is automata berendezéseken keresztül zajlott.