Ünnepség és kiállítás
2021. október 1-jén, pénteken 17.00 órakor postatörténeti kiállítással és megemlékezéssel ünnepelték Kevermesen a Művelődési Ház és Könyvtár épületében, hogy 160 évvel ezelőtt nyílt meg a település postája.
Az eseményhez a Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány biztosított kiállítási anyagot, amit a községi könyvtár és a posta munkatársai egészítették ki helyi emlékekkel. A megemlékezést a nagyközség önkormányzata, helyi vállalkozások, intézmények és magánszemélyek támogatásával rendezték. Köszöntőt mondott Lantos Zoltán polgármester, valamint a Kelet-Magyarországi Területi Postaigazgatóság képviseletében Ötvös Tamás osztályvezető. A helyi iskola négy diákja postáról, postásokról szóló verseket adott elő. A posta- és bélyegtörténeti kiállítás érdekességeit Tóth László, alapítványunk kuratóriumának elnöke mutatta be az érdeklődőknek. A kiállítást október 12-ig tekinthetik meg az érdeklődők a Művelődési Ház és Könyvtár épületében.
Fotók
Sajtó
Beol.hu, 2021.10.02.
Békés Megyei Hírlap, 2021. október 4.
A kevermesi posta története
Kezdetek
A mai Kevermest jóval a török pusztítás után, 1813-15-ben alapították, dohánykertész családok letelepítésével. 1815-ben már közel 1500 lakosa volt. A település képét kezdettől egyenes, rendezett utcabeosztás jellemezte.
Az 1800-as évek közepéig nem volt posta a faluban. Az akkori postautak elkerülték ezt a vidéket. Az 1788-ban megnyitott első postaút nem erre, hanem Kevermest és környékét megkerülve, északon Csabán és Gyulán át, délen pedig Orosházán és Battonyán át vezetett Aradra.
Az 1850-es években Battonyáról Gyulára – Tótkomlóson, Orosházán és Csabán át – heti négy alkalommal járt a posta. A kerülőút miatt a közönséges levelek 2-3 nap alatt jutottak el Gyuláról Battonyáig és viszont. Ha valaki Kevermesről akart levelet feladni, azt a legközelebbi postaállomáson tehette meg, vagyis Battonyán, esetleg Aradon vagy Gyulán.
Levélszedőség
A kevermesiek posta iránti igényeinek kielégítésére az 1848-49-es szabadságharc leverése és az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés közötti időszakban került sor. A magyar postahálózat ekkor még az Osztrák Posta része volt, Bécsből irányították. 1867-ben viszont a kiegyezésnek köszönhetően megalakult az önálló Magyar Királyi Posta. A kevermesi posta ügyének megoldása a Nagyváradi Postaigazgatóság feladata volt 1867 előtt (és utána is 1920-ig).
Első lépésként 1858-tól levélszedőség működött a településen, korlátozott funkciókkal, állandó személyzet és házhoz kézbesítés nélkül. A levélszedőség a posta kezdetleges formája volt, ahol a továbbítandó küldemények összegyűjtése és az érkezett küldemények kiosztása volt a feladat. A helyi megbízott csak addig tartózkodott a levélszedőségen, amíg a postajárattól az érkezett küldeményeket átvette, a helyben feladottakat pedig átadta. A küldeményeket a korábban kialakított Arad–Battonya–Tótkomlós között közlekedő postajárat szállította, ami érintette Kevermest is.
Postamesterség
A postaforgalom azonban növekedett, emiatt 1861-ben önálló postamesterség nyílt Kevermesen. Ez 1948-ig működött postamesteri hivatalként.
Mai fogalmaink szerint az akkori postamesterek egyéni vállalkozók voltak, akiket pályázat alapján neveztek ki, és állomáshelyükön a császári-királyi postaigazgatással kötött szerződés alapján gondoskodtak a szolgáltatásról.
A Postai Rendeletek Tára című közlöny 1874.03.02-i számában például pályázatot hirdetett a Magyar Királyi Posta többek közt a kevermesi postamesteri állomásra is. A nyertes pályázónak – 100 forint biztosíték letétele mellett – tiszti szerződést, valamint évi járandóságként 200 frt fizetést, 20 frt irodai és 840 frt szállítási átalányt ígértek. A szállítási átalány ellenében a postamesternek kellett gondoskodnia a napi postaanyag eljuttatásáról a vasútállomásra és onnan a postahivatalba. Neki kellett kigazdálkodnia a helyi szállító és a postai alkalmazott(ak) bérét. Megélhetése a postaforgalom mennyiségétől függött.
Postamesterek Kevermesen
Fellelhető dokumentumok híján az 1861-ben kinevezett első postamester nevét sajnos nem ismerjük. Adatot a Posta Közlönyben 1877-ből találtuk. Ekkor Tóth Károly volt a falu postamestere. Lehet, hogy ő volt az első postamester, de működésének kezdő és záró évszámát homály fedi.
1890-ben Tóth Erzsébetet nevezték ki postamesternek. Róla 1911-ig nincs további adatunk. Az 1911-es évkönyvben Richter Gizella neve bukkan fel kevermesi postamesterként. A további évkönyvek szerint azonban Tóth Erzsébet 1912-től folytatta a postamesteri feladatok ellátását, egészen 1919-ig. Elképzelhető, hogy 1911-ben csak átmenetileg helyettesítette őt Richter Gizella. Ha így igaz, akkor Tóth Erzsébet közel 30 évig volt a falu postamestere.
1919-1939 között – húsz évig – Mocsuba Miksáné, született Berki Mária vezette a postamesterséget. Eközben a település postája a – trianoni döntés következtében az ország határain kívülre került Nagyváradi Postaigazgatóság helyett – a Szegedi Postaigazgatóság irányítása alá került.
A II. világháború éveiben Kevermesnek nem volt kinevezett postamestere, mivel 1941-44 között Mezőlaki Antal helyettes postamester neve olvasható az országos évkönyvekben. Őt közben egy időre Kárpátaljára vezényelték postai szolgálatra, munkájáért központi elismerést is kapott.
1948-ban Kevermes I. osztályú posta és távbeszélő postamesteri hivatal volt, postamester Svábi Margit, beosztottaai pedig Sári Julianna és Balogh József postamesteri kezelő, Forgács Károly pm. altiszt, Fekete Erzsébet órabéres dolgozó.
1949-50-ben megszűnt a Magyar Királyi Posta, a „vállalkozói” típusú postamesterségeket beolvasztották az állami postahálózatba. A postamesterek nagy része hivatalvezetőként folytatta a munkáját. Így történt ez Kevermesen is, ahol az utolsó postamester, Svábi Margit az átszervezés után hivatalvezetőként még húsz évig irányította a posta munkáját, egészen 1969-ig.
Postaépületek
A postamesterség sokáig a gróf Andrássy Gyula – későbbi nevén Szabadság utca, régies nevén „Posta utca” – egyik házában működött. Ebből a szűkös, elavult épületből 1940-ben a mai egészségház Battonyai utca felőli épületrészébe költözött. Később rövid ideig a Felszabadulás utca 7. szám alatt üzemelt, majd visszatért előző helyére.
1984-1985-ben új posta épült a községben, amit 1985. november 5-én adtak át. Napjainkban is ebben az épületben üzemel a posta.
Postaszállítás
A kevermesi levélszedőség, majd 1861-től a postamesteri hivatal által felvett küldeményeket a Battonyáról Gyulára közlekedő járat vitte, illetve hozta Kevermesre. 1867-ben Kunágota postát is megnyitották, attól kezdve küldöncposta járt Kunágota-Kevermes-Battonya útvonalon.
A postaanyag távolsági szállítása később a Lőkösháza-Kevermes-Dombiratos-Kunágota-Mezőkovácsháza útvonalon közlekedő gazdasági kisvasúton történt. A vasútállomás a község szélén volt, a postától az állomásra és vissza lovaskocsi szállította a postaanyagot. Napjainkban a települések közötti postaszállítás közúti gépkocsikkal történik.
Postai szolgáltatások
1950-ben gyökeresen átalakult a Magyar Posta szervezete, és a szolgáltatásai is módosultak, bővültek (például hírlapterjesztés, békekölcsön-jegyzés, iskolai takarékbélyegek, benzinjegy-árusítás, rádió-, majd TV-előfizetési díjak beszedése stb.).
Napjainkig rengeteg változáson ment át a magyar postahálózat – benne a kevermesi posta is. Korszerűsödött a felszereltség, a technikai és informatikai ellátottság, átalakult a szolgáltatási paletta, modernizálódott és bővült a posta tevékenysége, például új pénzügyi és biztosítási szolgáltatásokat vezettek be.
Távközlés
A kevermesi postamesterséget 1900-ban kapcsolták be a távbeszélő-hálózatba. A telefonközpont kapacitását 1959-60-ban megnövelték, kezelői létszáma két főre bővült. 1985-ben az új postaépületbe újabb, nagyobb kapacitású telefonközpontot szereltek be, állandó éjjel-nappali szolgálattal, ennek megfelelően bővült a kezelői létszám is. 1988-ban a telefon iránti igények miatt még tovább bővítették a CB központot, átadása 1988. augusztus 3-án történt meg.
Postavezetők 1948 után
Mint fentebb említettük, 1948 után Svábi Margit, korábbi postamester hivatalvezetőként folytatta munkáját, 1969-ig.
Tőle Kovács Ilona vette át a posta vezetését 1969-ben, és 1984. október 3-ig látta el a vezetői feladatokat.
Őt Magyar Gézáné követte a postavezetői poszton 1984. október 3-tól 1994. január 28-ig.
A következő postavezető Buza Imréné volt, aki 1994. január 28-tól 2002. január 1-ig töltötte vezette a postát.
A jelenlegi postavezető 2002. október 2-tól Lipták György.
PLAKÁT-Kevermes-posta-160-éves