Hódmezővásárhely, 2014. március 22. – Ezen a napon tartották Csatlós Árpádné Hódmezővásárhely postatörténete című könyvének bemutatóját. A könyvet Tóth László, alapítványunk kuratóriumának elnöke mutatta be az érdeklődő közönségnek.
Gondolatok Csatlós Árpádné Hódmezővásárhely postatörténete című tanulmányához
Posta már az ókori nagy birodalmakban létrejött. Például Egyiptomban a fáraó postája, vagy Iránban (Kürosz Babilónia, Sumér és Akkad királyának kiáltotta ki magát, hadi sikerei révén szervezettségre volt szüksége i.e. 530 körül. A Római birodalom is szervezett futárszervezettel rendelkezett.
1451-ben III. Frigyes német római császár a Taxis családot bízta meg a császárság postaszolgálatának megszervezésével. Taxis Rogerre, a tiroli grófság fővadászmesterére hárult a feladat, hogy megszervezze a postahálózatot.
Mint a tanulmány is említi, 1526 hozott érdemi változást hazánk postaszolgálatában. Ekkor I. Ferdinánd Taxis Antalt új postavonal létrehozásával bízta meg. Ennek nyomán indult el 10 állomással a Bécs–Buda közötti postajárat.
1788-ban az elmúlt évben volt 225 éve annak, hogy Csongrád megye északi részét, Békés vármegyét és Csanád megyét beiktatták a postahálózatba. II. József (kalapos király) Őfelsége legkegyesebben elrendelni méltóztatott, hogy Szentesen a Bődi révnél, ahol a Tisza folyása a legalacsonyabb rendszeres postajárat létesüljön…” Ez a járat Hódmezővásárhelyt még nem érintette…
1845-től vannak adataink a hódmezővásárhelyi postahely létezéséről. Az első állami posta 1849-ben nyitotta meg kapuit. Az idén pont 165 éve ennek. Ez a történelemben rövid idő, de az itt élőknek és a postatörténelemnek jelentős és változásokban gazdag időszakának tekinthető.
1870-től már vonattal is elérhetővé vált Hódmezővásárhely….. Közútról – vasútra…
Közben a forgalom nőtt, a posta iránti igény folyamatosan jelentkezett. A nagy kiterjedésű város postáinak száma megsokszorozódott. 1950-ben már a város belterületén 7 postahivatal a külterületen pedig 10 postahely (posták, fiókposták) üzemelt.
A tanulmány szerzője időt és fáradtságot nem ismerve összegyűjtötte valamennyi volt, illetve jelenleg is üzemelő posta több fontos adatát. Dicséretes, hogy a postai épületek fényképei és bélyegzőlenyomatai is láthatóak a kiadványban.
A korabeli újságcikkek, küldemények másolatai jól kiegészítik az írásos anyagot.
Külön öröm számomra, ha nem postás dolgozó tollából születik egy-egy ilyen alkotás. Mindenki más szemmel néz, mást tart fontosnak és a téma megközelítése is kifejtése emiatt eltérő. Nem szakmai nyelvezetű és megközelítésű a kiadvány, ugyanakkor egy hiánypótlást tölt be. Hódmezővásárhely monográfiájában joggal van hely a település postatörténetének.
Dicséretes a Hódmezővásárhely külterületén egykor üzemelő posták történetének bemutatása és feldolgozása.
Az „Érdekességek, különlegességek” fejezet színesíti, és jól kiegészíti az előzményeket.
Az írás végén található postatörténeti áttekintés külön elismerést érdemel. A táblázatba foglalt kronológiai adatsor igényességre vall.
Tudjuk azonban, hogy ez a kiadvány nem teljes. Sok még a fehér folt, de így is hiánypótló alkotás. Jó szívvel ajánlom szíves figyelmükbe, olvassák és ezáltal is gazdagítsák ismereteiket településük helytörténetének egy kis, de nagyon fontos részével!
Ipolyi Arnold püspök, történész annak idején így fogalmazott. „Őrizzük emlékeinket, gyűjtsük össze töredékeinket, nehogy végleg elvesszenek, s ezáltal is üresebb legyen a múlt, szegényebb a jelen, s kétesebb a jövő.”
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
Hódmezővásárhely, 2014.03.22.
Tóth László sk.
Sajtóhír
Letölthető tanulmány
Csatlós Árpádné: Hódmezővásárhely posta története (Múltidéző 3. 2015. 163-206. oldal)