Rólunk írták – 150 éve megnyílt postáját ünnepli Csanádapáca

A megemlékezést a Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány támogatásával a helyi posta dolgozói rendezik. A kiállítás a magyar posta és a bélyegkiadás történetét mutatja be, valamint ízelítőt ad Kass János, Kossuth-díjas grafikusművész bélyegtervezői munkásságából.
Ünnepi köszöntőt mond Rácz Tamásné, a Magyar Posta Zrt. kelet-magyarországi területi igazgatója és Oláh Kálmán, Csanádapáca polgármestere. A kiállítást Tóth László, a Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány kuratóriumának elnöke mutatja be. A tárlatot augusztus 11-12-én 10-18 óra között tekinthetik meg az érdeklődők.

A postahálózat létrejötte a Dél-Alföldön

A Dél-Alföldön a folyók szabályozása előtt nem voltak jól járható, biztonságos utak, ezért lassan épült ki a postahálózat. A török hódoltság idején a szultáni udvar leveleit szegedi marhakereskedők hozták-vitték Szeged és Buda között, mert a vízjárta, nádas-mocsaras Alföldön csak ők ismerték a járható útvonalakat. A törökök kivonulása után Lipót császár parancsára, 1696-ban indult postakocsi-járat a Buda-Kecskemét-Szeged útvonalon. Ezt az 1700-as évek végén újabb postajáratok követték. Különösen II. József tett sokat a posta fejlesztéséért: postajáratokat indíttatott, postamesteri hivatalokat nyittatott. 1779-ben létesült postaút Buda és Halas közt, amit 1789-ben meghosszabbítottak Mélykút-Baja-Zombor irányába. 1788-ban indult postajárat a Buda-Szentes-Arad útvonalon. Az útba eső nagyobb településeken postaállomások nyíltak. Békés vármegyében a Buda-Szentes-Arad útvonalon négy postaállomás működött: Orosházán, Tótkomlóson, Csabán és Gyulán.

A kijelölt postaútvonalakon menetrend szerint jöttek-mentek a postakocsik, melyeket delizsánsznak hívtak, és nemcsak küldeményeket, de utasokat is szállítottak. Kürtszó jelezte a postakocsi érkezését. Az utasok lóváltó állomásokon pihentek. Ha este lett, ott töltötték az éjszakát is, mert az utazás a távoli végpontok között több napig tartott. Budáról Bécsbe például vasárnap reggel indult a postakocsi, és csak kedden délben ért oda. Bécs és Buda között hetenként, Bécs-Temesvár-Nagyszeben útvonalon négyhetenként járt a postakocsi. Budáról Szegedre kettő, Temesvárra három, Nagyszebenbe hat nap alatt ért oda a delizsánsz.

Békés vármegyében még az 1850-es években is csak kétnaponta járt postakocsi a Buda-Szentes-Arad útvonalon. Többszöri próbálkozásra sikerült kieszközölni, hogy Szarvas és Orosháza között is legyen heti két alkalommal postajárat, illetve Szarvas és Szentes között heti négyre emeljék a járatok gyakoriságát. 1878-ban postajárattal kapcsolták össze Szarvast – Kondoroson és Csabán keresztül – Gyulával.

1867-ben a Magyar Posta kivált az osztrák fennhatóság alól, és magyar nemzeti közintézmény lett. A vasútépítéssel párhuzamosan a vasút menti nagyobb településeken sorra nyíltak postahivatalok. A posta jelenléte mindenütt emelte a települések rangját, hozzájárult a fejlődéshez. Az 1800-as évek végén már a kisfalvak és a tanyai területek postai ellátását kezdték fejleszteni.

A csanádapácai posta története

1862 előtt a postaküldemények Orosházáról minden hétfőn és csütörtökön érkeztek postakocsival Tótkomlósra, ahonnan kedden és pénteken küldték tovább Csanádapácán és Kígyóson át Kétegyháza felé.

1862. május 1-jén önálló postakiadóság nyílt Csanádapácán. Idézünk Miklya Jenőnek a postanyitás 100. évfordulójára, 1962-ben megjelent könyvéből:

„A község, – Apácza – lakosságának szaporodása révén, egy kisebb környék központja lett, szerepe növekedőben volt fejlett dohánykultúrája nyomán. Ennek volt köszönhető az apácai posta felállítása az országos postahálózat fokozottabb kiépítése keretében. 1862-ben a megyei kormányzót értesítette a nagyváradi cs. kir. postaigazgatóság, hogy az év május 1-én Apáczán posta kiadóságot állít fel, melynek vezetője az orosházi postamester, Lázár István lett. Ezzel egy időben hirdetmények adták tudtul ezt az eseményt a következőképpen:

Hirdetmény

Csanád megyében kebelezett Apácza helységben folyó évi Május 1-én új posta kiadóság életbe lépend, mely levél és szekér postai küldemények, az utóbbiak csak kisebb terhek, legfőbb 10 fontnyi súlyig, felvételével és kézhez szolgáltatásával foglalkozni fog: összeköttetését pedig Orosházáról hetenként négyszeri küldő posta járatok által nyerendi, melyek minden vasárnap, kedd, csütörtök és szombaton következő rendben közlekednek:
Elindulás: Orosházáról délután 4 óra 45 perckor – Apáczáról estve 7 óra 15 perckor –
Megérkezés: Apáczán 6 óra 45 perckor estve, Orosházán 9 óra 15 perckor estve.
Az új posta kiadóságának forgalmi köréhez Apácza községen kívül még a puszták: Kis Apácza, Bodzás, Elek-Eperjes, Gyula-Eperjes, Földvár, Gerendás, Hegyes, Megyes, és Szöllős tartoznak.
Nagyváradon, Április hó 18-án 1862.
Cs. kir. posta igazgatóság”

A postakiadóság a mai Széchenyi utca végén működött, egy egyszerű kertészházban. A postakiadóság felállítása a község számára jelentős esemény volt, híre a Szegedi Híradó az évi 36. számában is megjelent. 1862-től használtak postabélyegzőt, felirata APÁCZA volt. Az apáczai postahelyet 1882-ben postaügynökségből postahivatallá minősítették át. 1900-ban kapcsolták be az országos távbeszélő-hálózatba, 1913-tól távíró-szolgáltatást is nyújtott.

A helyi postamesterek teljes névsora nem ismert, kiegészítése további kutatásokat igényel. Tény, hogy a postakiadóság 1862-ben Lázár István orosházi postamester vezetése alatt működött. 1914-től a korabeli közlekedési és postás szaknaptárakban található adat az éppen aktuális postamesterekről (a szaknaptárban való megjelenés évszámával): Nagy Eszter 1914, Sosskó Jánosné (Heisier Ida) 1931, 1936, 1937, Sosskó László 1939, 1940, 1943

1949-től a postavezetők névsora az egykori szemlekönyvek alapján teljes egészében ismert:

Kuczora Sándorné, későbbi nevén Csehi Ferencné (szül. Babos Jolán) 1949. 01. 01. – 1976. 07. 31.
Annus Lajosné (Rakonczai Klára) 1976. 08. 01. – 1987. 10. 31.
Benkő Lajosné (Szekeres Irén) 1987. 11. 31. – 2006. 01. 27.
Silló Lászlóné (Csicsely Mária) 2006. 01. 27. – jelenleg is

A helyi postások – a körzeti posta és a Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány támogatásával – hónapok óta készülnek az ünnepségre. Fodor Ferencné, Benkő Lajosné (korábbi) és Silló Lászlóné (jelenlegi postavezető) a postanyitás idei, 150. évfordulójára készülve kutatásokat végzett, és összefoglalta a posta történetéről eddig feltárt adatokat, illetve megírta személyes emlékeit a helyi postáról, a Csanádapácán szolgálatot teljesítő postások mindennapjairól és a csanádapácai posta mai helyzetéről. Írásuk füzet formájában a jubileum alkalmából megjelenik.

Megjelent: info.bekescsaba.hu